Összes bejegyzés olvasónapló kategóriában

A kérdést Secima tette fel nekem, és hát jól megfogott vele, mert nehezen tudok visszaemlékezni az elmúlt év olvasmányélményeire. :D Nah, azért aggodalomra nincs ok, megpróbálom leírni, csak nagyon sok könyvet ki fogok hagyni – nem szándékosan. Íme a lista:

  • J. K. Rowling – Harry Potter 1-2-3-4-5-6. (2007-ben is sokadszorra, mindegyiket kétszer)
  • J. J. Herlinger – Hihetetlen történetek (sokadszorra)
  • Dr. Nyilszli Miklós – Orvos voltam Auswitzban (sokadszorra)
  • Dr. Csernus Imre – A nő
  • John Gray – Mindegyik mást akar: A férfi a nőt, a nő a férfit
  • Dr. Windy Dryden-Jack Gordon – Rettenetes szülők
  • Barbara Pease-Allan Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő?
  • M. Scott Peck – A járatlan út
  • Edgar Allan Poe – Selected Tales
  • Szász Imre – Gyertek este kilencre
  • Szabó Magda – A Danaida
  • Daniel Florion – Hitler szeretői
  • Andreas Eschbach – A Jézus-videó
  • Pálfiné dr. Szalay Anna – Alapok a neveléselmélet tanulmányozásához
  • Farkas Ferenc – Változásmenedzsment
  • Bodor Mária – A korlátolt felelősségű társaság
  • Fazekas Judit – KFT. 2002
  • Terestyéni Tamás – Kommunikációelmélet
  • Edward G. Hinkelman – Az üzleti kultúra enciklopédiája
  • Erki Edit – Kávéház-sirató
  • Tisza Kata – Reváns

Rengeteget olvastam ezen kívül, még a könyvek tartalmát is el tudnám mondani, csak sajnos címre és szerzőre nem emlékszem. Már előre látom, hogy az elkövetkező napokban milyen rossz lesz, amikor 1-1 könyv még beugrik, és látom, hogy kifelejtettem. :neutral: Mindegy, kiegészítgetni meg már nem fogom. :) Most viszont kíváncsi vagyok, hogy Atom és Rita mit olvastak. 8)

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail

Szerző: Szász Imre
Kiadja: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve: 1971 (második kiadás)
Műfaj: regény

Szász Imre egy nyilatkozatában így vall könyvéről:
“Amikor nemrég átolvastam a kész regény kéziratát, egy Mark Twain-aforizma jutott eszembe: Olyan élet még nem volt, melyet élője ne érzett volna a lelke mélyén félresikerültnek. Azt hiszem, sok igazság van ebben az aforizmában, különösképpen akkor, ha a harmincöt-negyvenévesekre vonatkoztatjuk. Az én regényalakjaim is félresikerültnek vagy még inkább sikertelennek érzik az életüket. Legtöbben nem is ok nélkül: a magánélet elkerülhetetlen válságait náluk a történelem hosszú időn át felerősítette, néha talán létre is hozta. Regényem szereplői – nem politizáló értelmiségiek – a maguk természetes életkori válságát úgy élik át, hogy már nem vesznek, nem akarnak tudomást venni a külvilágról, csak a maguk sikertelenség-érzetéről, fájdalmairól, szorongásáról, s ez elől keresnek menedéket, ivásban, szeretkezésben. Az egész regény egy táncos-ivós szombat este és éjszaka története. Aztán következnek az egyhangú hétköznapok. A rossz közérzet nem sűrűsödik tragédiává, vagy legalábbis nem azonnal: de a tragédia lehetősége éppúgy benne bujkál, mint a későbbi lehiggadásé.”
[Forrás: Szépirodalmi Könyvkiadó (a könyv védőborítójáról)]

Tetszett, hogy nincs minden szó szerint leírva, el lehet gondolkozni az olvasottakon. Egyébként nem egy kimerítő olvasmány, lefekvés előttinek éppen jó. Nekem mindenesetre tetszett. :) (Ez a kiadás egyébként tartalmazza még Szász Imre három elbeszélését, melyek a következők: Isten, eső, halak; Utazás a gyerekkorral; Egy óra a délutánból.)

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail

Szerző: Szabó Magda
Kiadja: Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve: 1964 (harmadik kiadás)
Műfaj: regény

Amikor otthon levettem ezt a könyvet a polcomról, meglepődtem: nem is tudtam, hogy ez a regény nekem is megvan. (Jó, a dologhoz hozzátartozik, hogy már egészen kicsi gyerekként megmutatkoztak a bibliofil hajlamaim, és mihelyst megtanultam olvasni, már el is kezdtem gyűjteni – és persze olvasni – a beszerzett könyveket.) Sőt. Azt sem tudtam, hogy a történetnek köze van a könyvtárhoz is. Mivel ez egy Szabó Magda, ezért eszembe sem jutott ellenkezni, elolvastam. ;)

Egy szokványos önéletrajz elemeiből áll össze Csándy Katalin könyvtáros élettörténete. Már a első oldalon belekerülünk a történet eleven áramlatába. Katalin jó szándékú, áldozatkész, mégsem tud harmóniát teremteni maga körül, hiába áldozza fel magát nap, mint nap a családjáért. Szabó Magda ennek az asszonytípusnak az életét, személyiségének kialakulását ábrázolja. Csándy Katalin nem erőtlensége, hanem a gyermekkora, neveltetése, és az ebből fakadó gátlásai miatt tehetetlen. Ösztönös jó szándéka segíti át a mindennapokon, ennek segítségével tud kapcsolatot teremteni az emberekkel, és így ismeri fel (és viseli el) a környezetében élők megalkuvását.

“A Danaida figyelmeztetés: a kusza, kicsinyes személyi gondok, útvesztők is lehetnek, s az, aki a múló időben “nem a fejlődést csak a változást” érzékeli, a teljes életnek csak szemlélője lehet, boldog részese nem.” [Forrás: Szépirodalmi Könyvkiadó (a könyv védőborítójáról)]

Szerintem ez a könyv alapmű. Aki eddig kihagyta, annak érdemes pótolnia. Valószínűleg én sem most olvastam utoljára… 8)

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail
Copyright © 2004-2016 wildgica.hu Minden jog fenntartva.