wildgica.hu » jácci

Ölelj meg egy könyvtárost! – nemzetközi világnap

wildgica — Tue, 01 Mar 2011 19:37:53 +0000

Március 1-jén van az International hug a librarian day, magyarul az Ölelj meg egy könyvtárost nemzetközi világnap. Kaptam mindenféle közösségi oldalakon virtuális öleléseket, köszönöm szépen mindenkinek!
Az akció Facebook csoportja erre van »

Névnap, amolyan könyvtárosan

wildgica — Fri, 21 Jan 2011 12:33:58 +0000

Könyvtárosként azért jó, ha az embernek névnapja van, mert előfordulhat, hogy ilyen szépségeket kap. Külön öröm, hogy mindkettő TextLibes, s hogy más-más verziók.

Köszönöm szépen a kolléganőmnek! (A színösszeállítást természetesen nem én választottam, többen is használjuk ezt a gépet, s nem lőttem be magamnak saját, testre szabott “szkint”.)

Ezt pedig köszönöm szépen Csabának! Különösen jól esik, hogy a “Sürgős” checkbox be van pipálva.

Írjunk együtt! – Gyár, a város szélén

wildgica — Fri, 10 Dec 2010 16:19:31 +0000

…
Kongó, üres folyosókon rohant végig. A nyitott ajtajú, sötét termekből visszhangzottak léptei. Menekült. Elfutott a lusta, fekete kígyóként tekergő gyártósor mellett. A gyárépület teljesen ismeretlen volt számára. Gépolaj sűrű, savanyú szagát érezte mindenütt, szinte már az ízét is a szájában.
Mikor egy hosszú folyosó végén elágazáshoz ért, pillanatra megtorpant, hallgatta saját zihálását, s ahogy fülében dobolt a vér. Hirtelen…

FOLYTASSÁTOK, kíváncsi vagyok, együtt mit tudunk kihozni ebből. Lehet mindenféle hosszú leírás, vagy csak egy pár mondatos folytatás, amit még tovább lehet fűzni. Lehet eléje írni, meg utána is. Folytathatjátok akár egymás írásait is. Játsszunk egy kicsit együtt.

Négy óra egy nemzetközivel

wildgica — Sat, 27 Nov 2010 01:48:26 +0000

A szemben ülő öreg, táskája csatjával babrált. Valami olcsó, balatoni lőre maradékát vette elő csomagjából, s nagyot húzott belőle. Elégedetten cuppantott, majd táskájába süllyesztette az italt. Már vagy egy órája utaztunk egy kupéban, de még mindig nem vette le barna posztókalapját. Kipirult az italtól, s fátyolos tekintettel bámult ki a vonat ablakán.

Mellettem egy gimnazistaforma lány ült – pontosabban az ülés és a fekvés közötti átmenetben talált kényelmet. Olyan arca volt, mintha folyamatosan valami büdöset szagolna. Idővel aztán elaludt, mappája lecsúszott az öléből – elkaptam, s óvatosan a vállának támasztva mellé tettem.

A lány másik oldalán egy nyugdíjas néni fejtett rejtvényt (klasszikus). Idővel aztán felfigyelt arra, hogy a gyűrött fecnijeimre firkálok, így az út további részében többnyire a ténykedésem kötötte le a figyelmét.

Az iszogatós öreg mellett egy ötvenes, pocakos férfi foglalt helyet. Útja első két óráját telefonálással töltötte (megismerhettem Lacit, Endrét, sőt még két Marikát is. Endrének kulcsot kell másoltatnia). A férfi hanyagul maga mellé gyűrte nejlonszatyrát, majd egy kicsi rádiót kapcsolt be, s fülhallgatós fejét hátravetve hallgatta végig a híreket.
…
Időközben ketten maradtunk a lánnyal, aki rövid szendergését követően konokul bámult ki az ablakon, ezzel zárva ki a kommunikáció minden lehetőségét. Hagytam hát.

Mindenféle, balatoni városkát szeltünk ketté a síneken haladva. Az ismerős településnevek, tájak gyerekkori emlékek sorát idézték fel bennem.
…
Egyedül maradtam, behúzódtam hát az ablak mellé. Kifejezetten kicsinek éreztem magam a kupéban. Firkálgattam a darabka, gyűrött papírjaimra; oroszlánt, rózsát, cinkét… meg mindenfélét, ami csak eszembe jutott. Fájdalmasan lassan, de végül is eltelt a maradék egy óra, s a négy órás út végeztével ismét Kanizsai földre tehettem a lábamat.

(Egyébként nagyon vacak volt az út, utáltam az öreg alkoholszagát, a néni folyamatosan bámult, az ötvenes fülhallgatójából kihallatszott minden, a telefonba üvöltött, a gimis lány pedig szimplán idegesítően fontoskodó volt. Mondjuk így is lehet…)

Videojátékokat a hazai könyvtárakba

wildgica — Mon, 22 Nov 2010 00:41:05 +0000

November 13-án az Amerikai Könyvtáros Egyesület szervezésében rendezték meg a National Gaming Day-t, amelyből több mint 1800 könyvtár vette ki a részét az USA-ban, és néhány azon kívül is. Nemzetközi Super Smash Bros. Brawl versenyt rendeztek, de lehetőség volt más videojátékok, illetve néhány hagyományos táblás társasjáték kipróbálására is. Így az ALA nevéhez fűződik a legnagyobb, nemzetközi, egy időben játszott videojáték verseny, amit valaha rendeztek. A játékok az év többi napján sem porosodnak a polcon – amellett, hogy kölcsönözhetők, a használók a könyvtárban lévő játékkonzolokon is tudják nyomatni őket. [Bővebben angolul itt: City Journal]

Évek óta arra vágyom¹, hogy a magyar könyvtárak is végre kezdjék el gyűjteni és szolgáltatni a videojátékokat. Természetesen fontos lenne, hogy a könyvtáros ismerje az állományt, de sokat segítene az Egységes Európai Játékbesorolási Rendszer, így nem lenne gond azzal, hogy melyik játékot milyen korú könyvtárhasználónak adhatunk ki.
Ha folyóiratok mellékleteként kapott számítógépes játékok, meg persze mindenféle audiovizuális dokumentum gyűjthető és kölcsönözhető, akkor bőven itt lenne az ideje, hogy a videojátékokkal is megvalósuljon ez – külföldön is simán nyomatják², mert felismerték a bennük rejlő értékeket, lehetőségeket. Például, hogy az oktatásban is megállják a helyüket, és sok-sok új használót vonzanak a könyvtárakba (egy teljesen új réteget is).
Persze mindehhez szükséges beszerezni a megfelelő konzolokat is, no de anno a mikrofilm olvasót is csak meg kellett venni… Nincs pénz, rendben, akkor egyelőre csak a Nintendo-t vegyük, aztán majd kezdjük el gyűjteni a PlayStation, Xbox… stb. játékokat is. Na, erre kellene valami pályázat. Mikor lesz…?
Videojátékokat jól ismerő könyvtáros már van (wildgica kiabálva integet). Örömmel tolnám az Aleph-be, TextLib-be³, tök mindegy mibe a játékokat, csak tartana már egy azaz 1 darab könyvtár ott, hogy ezt meg lehessen tenni.

ciki vagy sem, de az egyik legnagyobb álmom ↩
néhány példa erre + hamarosan a British Library is ↩
Oké, értem én, hogy fel kellene készíteni az IKR-eket a játékok befogadására is, bár szerintem túl sok módosítást nem igényelnének. ↩

Könyvtáros flash játékok

wildgica — Sun, 10 Oct 2010 21:47:05 +0000

Hétvége búcsúztató bejegyzésként, alvás előtti lazulásként néhány könyvtáros játék, nem csak könyvtárosoknak.

Lightning Librarian

Talán a legismertebb és minden kétséget kizáróan a legjobb könyvtáros játék. Kellemes a grafika, jók a hangok, aranyosak a karakterek. Ismerjük meg előre az állományt, hogy aztán könnyen ki tudjuk szolgálni az olvasókat.
Megyek játszani »

Librarain

A Lightning Librarian koppintása. Ebben Adobe termékekkel foglalkozó könyveket szeretnének kölcsönözni az olvasók. Nem tudom, hogy miért pont Adobe egyébként. Ja, és ebben a könyvtáros gondolatolvasó – a képen is látszik, hogy a készítője nem szöveg-, hanem gondolatbuborékokat pakolt a figurákhoz. Az olvasók ebben kevésbé türelmesek, rövidebb ideig várakoznak. A játék pozitívuma, hogy könyvtáros bácsi van benne.
Megyek játszani »

The Librarian

Cél, hogy elérjük az üres polcokat anélkül, hogy a könyveket elejtenénk.
Megyek játszani »

Stylish Librarian

Sok ilyen van a neten; könyvtáros öltöztetős játék, kislányoknak. Esetleg meg kellene valósítani a könyvtáros vetkőztetős verziót is, kisfiúknak.
Megyek játszani »

Mit tolok…

wildgica — Sun, 03 Oct 2010 12:09:02 +0000

Néhány napja postolt firkám kapcsán megkerestek, hogy készítsek egy zenei albumhoz borítót, hamár. Mondjuk azért ez nem semmi, na. Sosem gondoltam volna hogy a firkáim ennyire tetszhetnek másoknak. Örömömben egy újabb bigyó¹ tőlem, nektek:

Kérdezték néhányan, hogy milyen anyagot tolok a rajzok elkészítéséhez – semmit, szimplán vagyok ennyire furcsa, nem kell erre rásegítenem.

eredetije ↩

A fejemben

wildgica — Fri, 01 Oct 2010 14:23:34 +0000

Tegnap kicsit elbambultam, közben pedig firkálgatni kezdtem. Két, négyzetrácsos füzetbe rajzolt izét meg is osztottam a népekkel. Ami igazán meglepő volt számomra, hogy nagyon sokaknak tetszettek is – gondoltam akkor talán érdemes gépen megvalósítani, legalább az egyiket. Szóval tessék:

Hát, egyszerű firkálmány, de valahogy így látok mindent, ilyenek a gondolataim. A leghétköznapibb dolgokat is hasonlóan képzelem el. Vagy hát nem is tudom másképp. Áhh, nehéz a normális embereknek magyaráznom ezt.

Citromsárga

wildgica — Wed, 30 Dec 2009 03:24:41 +0000

Nagyapám kollégiumvezető (is) volt, egészen kicsi gyerekkoromban a kollégium szolgálati lakásában éltünk. Természetesen az épületekhez egy hatalmas udvar is tartozott, több sportpályával, virágágyak közt kanyargó kis utakkal, zöld padokkal. Citromsárga, huszonnyolcas gumicsizmámban rengeteg sétát tettem az udvaron, s közben mindig találtam valami felfedezni valót. Tulajdonképpen nem is volt szükségem semmiféle játékra, minden megvolt a természetben ahhoz, hogy várat vegyek be a seregemmel, varázsitalt főzzek, vagy kalandozzak a dzsungelben, ismeretlen növény- és állatfajok után kutatva. Egyszer találtam a fűben egy egészen nagy foltot, ahol csak négylevelű lóherék nőttek. Remélem, egyszer visszamehetek megkeresni, s megint szedhetek belőle egy csokorral.

Mit állítunk? Karácsonyfát.

wildgica — Thu, 24 Dec 2009 01:04:23 +0000

Először szövegként szerettem volna karácsonyfát állítani, sőt értelmes bejegyzésként, de aztán jobbnak láttam, ha képet készítek belőle. Nem túl tartalmas post, de a lényeget felaggattam nektek a fára…

Pénztárcázás

wildgica — Wed, 23 Sep 2009 01:37:34 +0000

Egy szeptember eleji, kellemesen hűvös estén hazafelé tartottam a kedvenc kávézómból. A főtéren sétálva észrevettem, hogy az egyik lámpa fénykörében csillog valami a földön. Közelebb érve aztán megismertem, hogy egy százforintos volt az. Lehajoltam, hogy felvegyem, de nem sikerült – valaki pillanatragasztóval gondosan odaragasztotta. Lehetséges, hogy a dolog kitalálója napközben egy közeli padon üldögélve figyelte, hogyan próbálja mindenki felkapni a talált pénzt…
Erről az egyik kedvenc gyerekkori csínyünk, a pénztárcázás jut eszembe. Egy pénztárcára damilt kötöttünk, letettük egy viszonylag forgalmas helyre, majd a zsinór másik végét fogva elrejtőztünk valahol. Az arra járók persze mindig megálltak, hogy felvegyék a tárcát, mi pedig gyorsan elrángattuk előlük – ezt kölyökként rendkívül szórakoztatnak találtuk. A beugratott emberek között akadt olyan, aki üldözőbe vette a pénztárcát, és néhányszor előfordult az is, hogy letépték a damilt és zsebre vágták a csalinkat (ekkor persze pótolnunk kellett újabbal, de egy idő után olyan rutinossá váltunk, hogy eleve tartalék tárcával indultunk “pecázni”). Egyetlen alkalom volt, ami rosszul sült el. Egyszer valaki azonnal a táskájába süllyesztette a talált tárgyat, mi pedig nem voltunk elég gyorsak – egy nagy rántással jött hát a táska is. Mikor ezt észrevettük persze azonnal elengedtük a zsinórt és iszkiri, nevetve szaladtunk hazáig.

Lennék

wildgica — Fri, 11 Sep 2009 00:31:39 +0000

A minap egy barátom feltette nekem a kérdést, mi lennék még a könyvtároson kívül. Soroltam egy halom más foglalkozást, ami még tetszik, aztán elgondolkoztam és már jöttek is elő a képek – felsorolok hát néhányat, mi lennék még:

a másodperc mutató piciny, mozgató fogaskereke
magyar kártyán szőlőfürtöt habzsoló nő, az ősz évszak
kemencén melegedő, púpos hátú macska
olvasólámpa meleg, aranyszínű fénye
homokba ejtett, meg nem talált gyűrű

Rengeteg dolog eszembe jutott még, a fejemben egymással versengve törtek utat maguknak a képpé vált gondolatok. Többet csak azért nem írok le, mert remélem, hogy ettől nektek is beindult a fantáziátok – gondoljátok hát tovább, ti mik lennétek…

Doodle Jump

wildgica — Tue, 25 Aug 2009 01:18:03 +0000

Mióta megvan az iPodom, elég sok játékot kipróbáltam rajta – akadtak köztük, amiket nagyon nehéz volt letenni, előfordult, hogy fél éjjel azokkal játszottam. Ilyen játék a Doodle Jump is, ami egyszerű kezelhetőségével és kellemes grafikájával azonnali függőséget okozott.
A játék végtelenül egyszerű: egy zöld kis űrmütyürrel platformokon kell ugrálni – hősünk mozgását az iPod jobbra-balra billentésével tudjuk irányítani. A lényeg, hogy minél feljebb jussunk a pályán, ahol útközben szörnyek, űrlények, leszakadó és felrobbanó platformok nehezítik utunkat. Természetesen a segítség sem marad el – rugók, propelleres sapkák és némi sugárhajtás gyorsítja meg a feljebbjutást.
A játék tartalmaz egy easter egg-et is. A Pocket God-ból jól ismert őslakosok egyikével, Ooga-val is játszhatunk. Egyszerűen csak írjuk át saját nevünket az övére a játékban.
Ami nagyon szimpatikus még, hogy a játék barátságban van a facebook-kal is, így bármikor meg tudom osztani az aktuális rekordomat az ismerőseimmel.
Aki kedvet kapott próbálja ki, $0.99 – megéri az árát.

Kaláka firka

wildgica — Thu, 06 Aug 2009 00:58:04 +0000

Ezt a rajzocskának sem nevezhető firkálmányt – ami pontosan ebben a formában szeretett volna megszületni – még én követtem el, valamikor a 30. Kaláka Fesztivál után. Nem osztanám meg a világgal, de mivel zember az imént küldte el nekem mailban (néhány egyéb hasonló tollvonásommal együtt), hogy esetleg postolhatnám, hát így került fel ide. Remélem, hogy a Diósgyőri Várat mindenki felismerte…

Fehér kütyük

wildgica — Fri, 12 Jun 2009 22:53:57 +0000

Az alábbi képek az előző postomban leírt plurktalin készültek, csak nem passzoltak abba a bejegyzésbe, ezért blogolom külön – meg aztán amúgy sem vittem túlzásba ebben a hónapban az irkálást…
Fel kell kerülnie a következő két képnek, ha már voltunk annyira kockák, hogy mindenki kipakolta a fehér kütyüit (meg még néhány apróságot, mint pl. diákigazolvány és az én könyvtári belépőkártyám). Azt hiszem, hogy készülhetett volna kép az ezüst és a fekete cuccokról is, mert valószínűleg azokból is hasonló tornyot építhettünk volna. Jó, hát ilyen gizdák voltunk, na.
Tehát, aki nem ismerne fel valamit, azoknak – lentről felfelé haladva: asus laptop, macbook, acer netbook, fülhallgató, gps, nintendo ds lite, mobilnet, mp3 lejátszó. Ezt így egyben haza is vittem volna.

[A képeket hunmaster gépével csinálta valaki - lehet, hogy pont ő maga. Szinte mindenkinél megfordult a gép.]

60 válasz

wildgica — Mon, 13 Apr 2009 22:42:33 +0000

Bár nem szoktam ilyen jellegű magándolgokat leírni már nagyon régóta, de ezek olyan szimpatikus kérdések, hogy kedvem támadt megválaszolni mindet. Bali blogján láttam, aki szeretné az postolja be a saját válaszait (ha nem blogolsz ide is jöhet kommentben).

1. Hol fogtad utoljára valakinek a kezét?
A Keleti pályaudvaron.

2. Ha megélnél egy háborút, szerinted túlélnéd?
A mai haditechnikát tekintve nem hinném.

3. Bealszol a tévé előtt?
Ritkán nézek tévét, nem szoktam elaludni előtte.

4. Ittál már tejet közvetlenül a dobozból?
Rendszeresen úgy iszom.

5. Nyertél már valaha betűző versenyt?
Az ilyen jellegű versenyek rendezése jellemzően nem magyar szokás – így hát nem.

6. Mi volt a legnagyobb vitád valamilyen baráttal?
Már nem emlékszem – nem szándékosan ugyan, de nagyon hamar elfelejtem a rossz dolgokat. Talán így védekezik az agyam a szomorúság ellen.

7. Gyorsan gépelsz?
3-4, néha 10 ujjal, hol billentyűzetet nézve, hol csak a monitort… változó.

8. Félsz a sötétben?
Igen.

9. Most van valaki, aki tetszik?
Sok férfinek és nőnek tetszenek külső, belső tulajdonságai – már ha a kérdést a legáltalánosabban értelmezem.

10. Miért ért véget a legutóbbi kapcsolatod?
Mert szerelmes lettem… valaki másba.

11. Szerencseszámod?
Huszonegy.

12. Nyertél már lottón?
Sosem játszom szerencsejátékokat.

13. Most iszol valamit?
Rostos narancslevet.

14. Okosnak tartod magad?
Rengeteg dolgot szeretnék még megtanulni, szóval nem.

15. Ettél valaha bogarat?
Nem, mert minden állattól rosszul vagyok, aminek négynél több lába van (de a félbevágott pókoktól is).

16. Most van valaki, aki hiányzik?
Zemberem.

17. Mit kérsz karácsonyra?
Eljegyzési gyűrűt.

18. Ismered a muffinembert?
Nem, de erről a kérdésről a Michelin kabalafigurája jut eszembe.

19. Beszélsz álmodban?
Nem jellemző.

20. Emlékszel az első csókodra?
Igen, még az óvodából.

21. Reptettél valaha sárkányt?
Persze, még kisgyerekként.

22. Mikor mentél legutóbb úszni és hova?
Szombathelyen az uszodába, vagy Nagymaroson a Dunába, már nem tudom melyik volt legutóbb, de az biztos, hogy évekkel ezelőtt történt.

23. Sikeresnek tartod magad?
Szeretnék majd az lenni.

24. Kábé hány ember száma van a mobilodban?
Néhány száz, nem tudom.

25. Szerettél volna valaha kapni egy lovat?
Kevés olyan emlős állat van, amit nem kedvelek – a ló pont közéjük tartozik.

26. Mik a terveid holnapra?
Iskola, könyvtár, szakdolgozat, egy nehéz beszélgetés.

27. Mit csináltál múlt hétvégén?
Budapesten voltam.

28. Most hiányzik a suli?
Csak az oda járó emberek…

29. Mikor mondta neked valaki utoljára, hogy szeret?
Ma délután.

30. Szeretsz szingli lenni?
15 éves korom óta nem vagyok az, de ha igazán belegondolok azt is mondhatnám, hogy sohasem voltam az.

31. Szereted a szobádat?
Nem.

32. Ki a hősöd?
Rengeteg van (többek között néhány könyvtáros is, de pszt).

33. Lógtál valaha a suliból?
Általánosból egyszer, középsuliból sokszor, főiskoláról… hagyjuk…

34. Most mit fogsz csinálni (miután kitöltötted a tesztet)?
Megformázok egy szöveget Word-ben.

35. Ha összezárva kéne eltöltened 24 órát egy emberrel, legszívesebben kit választanál?
Edgar Allan Poe-t.

36. Mi a kedvenc ételed?
Hús, lehetőleg hússal. Nagyon szeretem az olyan ételeket, amelyek már nem is szimplán csípnek, inkább marnak. Szoktam is mondani, hogy akkor jó, ha visszaharap a nyelvembe.

37. Ettél valaha kutyakaját?
Igen, egy szem Pedigree száraztápot.

38. Őszinte ember vagy?
Ezzel hízelgek magamnak.

39. Szereted a ham&eggs-et?
Igen, de reggelire nem szívesen eszem, mert számomra nehéz étel.

40. Mi az a három dolog, ami mindig nálad van?
Nintendo DS Lite, Nokia 6110, lakáskulcs.

41. Van valamilyen sebhelyed?
Néhány macska- és törpenyúl-karmolás, meg néhány kisebb baleset emléke.

42. Szereted az akciót, a pörgést?
Nagyon.

43. Mi szeretnél lenni ha nagy leszel?
Információbróker, könyvtáros, gyöngyhalász és komodói varánusz szelidítő. No, jól van, igazából csak az első kettő, de azok nagyon.

44. Mi a legnagyobb titkod?
Nincsenek titkaim. Komolyan.

45. Milyen gyakran telefonálsz?
Gyűlölök a telefon rabja lenni, így igyekszem nagyon ritkán.

46. Hiszel a szerelemben?
Ez nekem túl cukormázas. Hiszek abban, hogy két ember nagyon jó ki tud jönni egymással, akár egy életen át is.

47. Van valami, amit szeretnél, de nem kaphatsz meg?
Élesen látó szemek – és ennél nem kell elvonatkoztatni, valóban jobb látást szeretnék.

48. Mi az a négy dolog, amit elsőként veszel szemügyre egy pasin/nőn?
Férfiakon – sorrendben: alkar, kézfej, áll, homlok.
Nőkön – sorrendben: haj, száj, kézfej, orr.

49. Mikor sírtál utoljára?
Múlt héten.

50. Kit öleltél meg utoljára?
Manit.

51. Jól kijössz a családoddal?
Nincsen családom.

52. Hol van a mobilod?
Mellettem, az ágyon.

53. Mit ettél utoljára?
McChicken szendvicset.

54. Mi a kedvenc színed?
Fekete, piros.

55. Milyen filmet láttál utoljára moziban?
A Yesman-t.

56. Most milyen dalt hallgatsz?
Semmit.

57. Most mire vágysz?
Belső nyugalomra.

58. Melyik a kedvenc kocsid?
Käfer Beetle, Volkswagen Bus, Rover 75, Chrysler Cruiser.

59. Most nézel valamit a tévében?
Csak háttérzajként szól.

60. Kivel beszéltél utoljára mobilon?
A keresztanyámmal.

Hát ennyi. Nem gondolnám, hogy lesz, aki végigolvassa, mindenesetre érdekes lesz néhány év múlva újra elolvasnom…

Piacolunk

wildgica — Sun, 03 Aug 2008 16:52:27 +0000

Tegnap voltunk valamelyik piacon, de nem tudjuk a nevét (talán nem is baj, mert ott olyan dolgokat is látni, hogy ha valami hivatalos szerv lennék becsukhatnám az egész kócerájt ), de igazából nem is lényeges.
A mai piacolást viszont a Petőfi Csarnokban tartottuk. Na, gondoltam ez is olyan lesz, mint a tegnapi: Nintendo cuccokról még csak hírből sem hallott egyetlen árus sem – tévedtem. Rengeteg Nintendo játékkal és többféle konzollal is találkoztam. Amitől azonnal padlót fogtam az egy hirtelen felbukkanó Nintendo Entertainment System volt… és ha az még nem lett volna elég, egy Super Mario Bros. 2 kazi is előkerült.
Zember látta, hogy nem bírok onnan elmozdulni (konzol elvonási tünetek), úgyhogy hamar a tettek mezejére lépett. Igen, beszereztük – már itthon játszom vele. Csodaszép és imádom, és már állatira hiányzott. Anno írtam is róla egy postot Nintendo nosztalgia címmel. Ma valóra vált egy álmom…! Köszönöm, zember.
Néhány kép a piacról:

Rhythm Tengoku Gold

wildgica — Fri, 01 Aug 2008 21:49:38 +0000

A héten jelent meg Japánban – a legújabb kedvenc Nintendo DS játékom – a Rhythm Tengoku Gold (nyugatabbra Rhythm Heaven néven fut nemsokára). Korábban már hozzáférhetővé vált a játék próbaverziója, de mivel láttam róla egy halom előzetest youtube-on, meg mindenféle kedvcsináló kampányt, ezért nem is volt kérdéses számomra, hogy be kell szereznem a teljes verzióját. Mivel még csak japán van, ezért azt sikerült, de az is tökéletes nekem – a menüje nagyon egyszerű, nem lehet eltévedni benne. Az Egyesült Államokban most tart az ESRB-nél besorolás alatt.
A játék alapgondolata nagyon egyszerű: különböző minijátékokban zenére kell a touchscreenen produkálni a megfelelő ritmust. Van, hogy ütemre kell pingpongoznunk, vagy bombákat robbantanunk egy rakétával, de előfordul, hogy robotokat kell teletankolnunk úgy, hogy közben ne veszítsük el a zene ritmusát. Elsőre lehet, hogy egyszerűnek és unalmasnak tűnik, de ha az ember kipróbálja, utána nehezen tudja letenni. A minijátékok kellően nehezek és változatosak. Jól ki lett találva, hogy a soron következő minijáték addig nem elérhető, míg az előtte levőn valami értékelhető eredményt nem produkálunk. Tegnap óta egész nap – mikor épp nem érek rá játszani – a játék kellemes kis zenéit dúdolom.
Készítettem nektek egy kis videót is az egyik kedvenc pályámról. Íme:

A játék korábbi verziója GameBoy Advance-ra készült Rhythm Tengoku néven. Azt csak most ismertem meg, eddig egyáltalán nem tudtam a létezéséről. Valószínűleg azt is beszerzem majd.

Papírjátékok

wildgica — Thu, 12 Jun 2008 01:56:38 +0000

Akik – hozzám hasonlóan – szeretnek nyiszálni és ragasztani, papírból mindenfélét készíteni és van egy jó minőségű nyomtatójuk papírral és színes patronnal, azoknak ajánlom a következő oldalakat (hátperszehogy a hajtás után vannak):

Paperforest

Nagyon vegyes oldal, tulajdonképpen mindenféle stílussal foglalkozik. Minden kis munkadarabhoz akad egy postnyi szöveg és kép is, természetesen megfelelő linkekkel ellátva. Amit hiányolok, hogy nincsenek kategóriák, ezért nehezebb keresgélni a tartalomban. Érdemes körülnézni az oldalsávban is, mert rengeteg hasonló oldalra mutató linket találni arrafelé.
Megnézem »

Nintendo Papercrafts

Nahh, akkor most jön az a rész, hogy igyekszem nem elfogult lenni, hiszen akik olvasgatnak engem azok tudják, hogy erőteljesen nintendo fan vagyok. Brawl, konzolok, Kirby, Mario, Pokemon, Star Fox, Zelda és egyéb témában vannak felcímkézve a jóságok.
Megnézem »

Paper Toys

Nem az a fajta húbakker ezt meg hogy csináltad típusú tartalmak vannak itt, ettől függetlenül nagyon kreatívak és kész állapotban tök jól néznek ki. Kicsit talán régiesek, vagy hmm, hogy is mondjam, olyan hagyományos darabok. Akik nem gyakorlottak a papírral való bütykölésben, azok számára éppen ideálisak.
Megnézem »

Paper Foldables

Az abszolút szögletes papírjátékok. Nem is gondolnám, hogy a lekerekített formákat is meg lehet csinálni ilyen szögletesen, ráadásul úgy, hogy jól is nézzenek ki – ebben az esetben sikerült. Kockáknak és kezdő papírnyiszatolóknak is ideálisak, meg a lakásban szétpakolva is jól néznek ki.
Megnézem »

Papercraft World

Vegyes oldal, mindenféle stílussal. A legtöbb holmi olyan, hogy jópár óráig el lehet molyolni vele. Sajnos kategóriák nincsenek, viszont az oldalsávba ki vannak téve a legnépszerűbb bejegyzések – talán akkor érdemes is azokkal kezdeni a bütykölést, hamár annyian szeretik azokat.
Megnézem »

Paper Inside

Nagyon jól összeszedett oldal, néhány kategória a munkadarabokról: repülőgépek, épületek, hajók, úrhjók, vonatok, járművek… stb. Az elkészítést segítő tippeket is kaphatunk az oldon – látszik, hogy a legtöbb papírjátékot az oldal szerkesztője tényleg el is készítette.
Megnézem »

Papercraft Paradise

Szintén egy vegyes oldal. Sajnos a kategóriák/címkézés innen is hiányzik, de kárpótol minket, hogy több, videójátékkal foglalkozó és japán papírjátékot is találni az oldalon. Testvéroldalak pedig a sidebarban itt is szép számmal akadnak – lehet tovább válogatni a sok jóban.
Megnézem »

Akinek ez mind nem volt elég, az a fent említett oldalakról sok-sok más helyet találhat magának, ahol rálelhet az őt érdeklő tartalomra. Aki pedig már a bejegyzés olvasása közben izzította a nyomtatóját, nos annak jó bütykölést kívánok!

Project Cartoon

wildgica — Tue, 10 Jun 2008 12:53:29 +0000

Minden egy termék képes történetével kezdődött… amiről a címben említett oldalon található egy magyar nyelvű mintapéldány is. Készítsd el a saját verziódat, szerinted milyen is lehet egy projekt története. A képeket drag-and-drop tudod cipelni ide-oda, és saját képaláírásokat is készíthetsz. Nincs más hátra, próbáld ki. Megnézem »