Összes bejegyzés france kategóriában

Már nagyon itt volt az ideje frissíteni a WordPress motort nálam. (Eddig azért nem lett frissítve, mert a linkelős rész máshogyan volt belőve nálam, mint a “szabvány”.) A mailem elküldése után Dani ezt pillanatokon beül meg is tette. Köszönet érte! Meg természetesen puszi is. ;) Arra azonban nem számíthattunk, hogy az én WP-m olyan régi, hogy a frissítés után tele lesz hibákkal. Most az van, hogy valsz’ felülírjuk Maniéval az enyémet, akkor elvileg kijavulnak a hibák. Aztán láss csodát: hmmm-hmmm, hát nem is a WP a hunyó a (legtöbb) dologban! Nézzük például a legdurvább betegséget, a képfeltöltő rész lecserélődését a blogomra:

A flickr plugin tehet a dologról… Aztán most, ahogy ezt a bejegyzést írom, Mani színt vall: nem egészen a plugin a hibás, hanem ő. Na szééééép… :D

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail

Ez az a pillanat, amikor be kell blogolnom az egyik kedvenc versemet. Majd még írnék Franciaország témában valamit, csak most nincs időm. :?

Megállok lihegve: Páris, Páris,
Ember-sűrűs, gigászi vadon.
Pandur-hada a szájas Dunának
Vághat utánam:
Vár a Szajna s elrejt a Bakony.
Nagy az én bűnöm: a lelkem.
Bűnöm, hogy messzelátok és merek.
Hitszegő vagyok Álmos fajából
S máglyára vinne
Egy Irán-szagú, szittya sereg.

Jöhetnek: Páris szivén fekszem,
Rejtve, kábultan és szabadon.
Hunnia új szegénylegényét
Őrzi nevetve
S beszórja virággal a Bakony.

Itt halok meg, nem a Dunánál.
Szemem nem zárják le csúf kezek.
Hív majd a Szajna s egy csöndes éjen
Valami nagy-nagy,
Bús semmiségbe beleveszek.

Vihar sikonghat, haraszt zörrenhet,
Tisza kiönthet a magyar síkon:
Engem borít erdők erdője
S halottan is rejt
Hű Bakony-erdőm, nagy Párisom.

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail

1889. október 5-én* a párizsi Montmarte-on megnyitották a Moulin Rouge táncos lokált, melynek híre rövid időn belül bejárta a világot. Színpadán a kor legnépszerűbb táncosnői léptek fel; később operettel és revüvel is szórakoztatták a vendégeket.
A mulatóhelyen a kor legnépszerűbb francia táncosnői, úgymint Jane Avril, Yvette Guilbert és „La Goulue” mutatták be tánctudásukat.
A lokál egyik leghíresebb látogatója Henri de Toulouse-Lautrec festő volt, akit rabul ejtett Louise Weber, művésznevén „La Goulue” személyisége és művészete. „Olyan páratlanul nyílt, amilyent az ember senkinél sem tapasztalhat. Egyszer boldog, máskor levert. Néha merész, máskor meg macskaszerűen graciózus. Ugyanakkor gyakran olyan simulékony, mint egy kesztyű” – mondta a táncosnőről a művész.
Toulouse-Lautrec, a modern plakátművészet megteremtője, több táncosnőt is megörökített. Az egyik legismertebb alkotása 1891-ben a Moulin Rouge-ban táncot lejtő „La Goulue”-ről készült. Kedvenc sztárja mellett azonban a korszak másik tehetséges táncosnőjéről, Jane Avrilról is nem egy ízben készített plakátokat. A Moulin Rouge és a francia festő kölcsönösen sokat köszönhettek egymásnak. A művész alkotásai nemcsak a helyet, hanem az ott fellépőket is ismertté tették.
A szórakozóhely népszerűségét mutatja, hogy 1928-tól kezdődően számtalan filmben feldolgozták történetét – legutóbb 2001-ben Nicole Kidman és Ewan McGregor főszereplésével.

/Forrás: National Geographic/

/*Amúgy a cikk hibás, mert október 6-án nyitott!!!/

/Azt, hogy Toulouse-Lautrec nevét nem írták ki teljesen azt még meg is tudom érteni. A neve ugyanis kicsit hosszú: Henri Marie Raymond de Toulouse-Lautrec Monfa. :)/

 

BOLDOG 117. SZÜLETÉSNAPOT! :)

/Azért ez sem egy utolsó hely ám… ugggye… ;)/

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail
Copyright © 2004-2016 wildgica.hu Minden jog fenntartva.