Rég volt már, hogy egyszerű, helyzetjelentős postot írtam volna. Ennek egyik oka, hogy unalmasnak tartom, másik, hogy csak néhány órácskára szoktam éjjel “haza”esni. Szó szerint beájulok az ágyba, aztán reggel kezdődik minden elölről.
Az utóbbi hetekben – azt a néhány, alvós órácskát kivéve – minden időmet a könyvtárban töltöm; van nálunk könyvkötészet, s fejembe vettem, hogy elsajátítom a mesterséget.
Mindig közel állt hozzám a dolog, most végre beleáshatom magam rendesen. Épp a legjobb időben, mert mostanában voltak legtöbb helyen a szakdolgozat leadási határidők, ilyenkor pedig tonnaszámra hozzák hozzánk a nyomtatandó és bekötendő dolgozatokat.
Mivel manufaktúra vagyunk, ezért aztán minden apró praktikát el kell sajátítanom, nem dolgozik helyettünk gép. (Persze azért prés az van, meg biegelőgép is, de többnyire kézzel biegelünk, úgy az igazi.)
Tehát a jelenlegi helyzet az, hogy nappal könyvtáros vagyok, éjjel könyvet kötök (meg például könyvborítót tervezek, névjegykártyát gyártok, meg ami éppen még jön).
Mondjuk annyiban jobb leszek Illyés Gyulánál – aki 20 évesen könyvkötésből élt – , hogy pakolok majd fel youtube-ra videókat. Illetve tervezem ezt, remélem, majd meg is valósul. Egyelőre el vagyok havazva – de nagyon élvezem. 
[Kép forrása: Angela Sutton]
