Budapest – Baja – Szombathely – Nagykanizsa
Az utóbbi pár hét kifejezetten kellemesen sikerült. 2 hetet Budapesten töltöttem, mert volt egy halom, ott elintézendő teendőm.
A GTC-t kicsit kénytelen voltam/vagyok jegelni, mert nincs időm rá, de természetesen azért 4 kiló felesleget már ledobtam – tehát ennyire azért nyomatom, viszont a közösségi részét kell majd még erősítenem, mert azt sajnos kénytelen voltam hanyagolni. Talán jövő héten már lesz időm rá.
Hála egy kedves ismerősömnek (nevet nem írok, mert nem egyeztettem vele előre), sikerült eljutnom a Magyar Könyvtárosok Egyesületének 42. Vándorgyűlésére, Bajára. Pénteken még úgy volt, hogy szombaton reggel hazamegyek Budapestről Szombathelyre, aztán megkérdezték, hogy másnap hajnalban nincs-e kedvem elmenni a vándorgyűlésre – nem hagyhattam ki. Nem is bántam meg, találkoztam a régi ismerősökkel, és szereztem néhány újat is. Baja baja csak annyi, hogy baromi messze van Budapesttől – ha a közelében lenne, egy másodpercig sem lenne kérdés, hogy odaköltöznék-e; nagyon tetszik a város.
Szombaton 12:40-től egészen 22:00-ig utaztam, s végül sikerült Szombathelyre érnem. Egyet aludtam is otthon (ideje volt már, mert előtte 3 napig egyáltalán nem szunyáltam, sehol sem), aztán vasárnap összecsomagoltam, és eljöttem Nagykanizsára. Most a Halis István Városi Könyvtárban ülök, innen írom ezt a bejegyzést. Igen, éjszaka a könyvtárban…
1 hétig itt dolgozom és itt alszom. Egy szó jó erre: ÁLLAT.
No, ennyi időm volt bejegyzést írni, mert nyomatnom kell a kitet, de ezt a Nagykanizsa témát ki fogom fejteni a héten még. Lesz mit, azt hiszem…






