wildgica.hu

Én tökre tudtam, hogy nem kedvel… mondjuk nem számít, aki sokat van előtérben, azt könnyebb nem kedvelni, mint aki mindig a háttérben marad. Ettől függetlenül kedvelem ezt a csoporttársamat is. Csak nem tudom, hogy továbbra is képes leszek-e leülni vele egy asztalhoz pl. a Bingóban. Amúgy is éreztem, hogy valami nem oké, na de az a minimum, hogy a szemembe kellene mondani, ha nem tetszik valami. Ha meg az sem tetszik ahogy próbálom összehangolni az órát, amikor távoktatásban vagyunk éppen, hát egészen nyugodtan helyet lehet cserélni velem! Lássuk, jobban menne-e…! Kritizálni nagyon könnyű, igen. Felvállalni a véleményünket ilyen rohadtul nehéz? (Bár kedves olvasóim ezt nem tudhatják, hiszen őszintén ideírnak mindig. )
Jó, hát asszem’ ilyen jelentéktelen kedvel – nem kedvel baromságokra kár is volt egy egész postot szentelnem. Többet valszeg’ nem fogok.

Hát, én ma kaptam a doktor úr kisboltjából (weblapja tán’ még nincsen, de ezen szívesen segítenék…) egy Spidero-t. Atom hozta el nekem – merthogy ő doktor úr öccse, dehát remélhetőleg ezzel minden olvasóm eddig is tisztában volt. Nagyon örülök neki, köszönöm szépen!

Voltam egészen aprócska is…

Jahm, semmi extra, csak nosztalgiázom… Sajnos nincsenek képeim semmiről, magamról meg ezt az egyet találtam, itt a gépen… Áhh, jobb mégsem nosztalgiázni.

Nah, hát a tegnapi (= ma hajnali) ToDo listámat egész szépen sikerült teljesítenem. Sajnos macu nadrágját nem tudtam még megcsinálni, és a munkákkal is iszonyat módon el vagyok maradva (brühüüü, de mostmár komolyan), de igyekszem a héten ezekkel is utolérni magamat. Mondjuk inkább ne legyen időm semmire, minthogy unatkozzak.
A holnapi egy kifejezetten rohangálós nap lesz, rengeteg mindenfélét el kell intéznem. Úgy néz ki, hogy a suli zárásakor (22:00) keveredek ki az intézményből megint. Ez van, nem panaszkodom. Élni jó!

Az imént értem haza aerobicról. Úgy mentem oda, hogy na ez most tutira lefáraszt, de sajnos tévedtem. Mindent beleadtam, nem lazsáltam egy kicsit sem. Az eredménye: SEMMI. Egyáltalán nem vagyok fáradt, sőt utána egy újonnan felfedezett hiperaktivitású csoptársammal rögtönzött futóversenyt rendeztünk az öltözőig. (Nyertem.) El is határoztuk, hogy eljárunk futni, mert ez így nem állapot. Végre valaki, aki ugyanilyen elnyűhetetlen, mint én. Mondjuk kettőnk között csak annyi a különbség, hogy ő sokat alszik mellé… Én viszont most megint totál éber vagyok.
Holnap éjjel meg Bingó, jön a banda. Már állatira várom!