Nem, nem hagytam abba a blogolást és nem vesztem el. Mailokra is válaszolni fogok majd – már toronymagasból dőlnek rám -, de egyelőre szakdolgozom nagy erőkkel, hiszen könyvtárra és számtechre is különböző témákból írok. A leadási határidő április 15. Szorítsatok, hogy addigra sikerüljön összedobnom mindkettőt, mert az, hogy meg vagyok csúszva igencsak enyhe kifejezés… Szóval: friss postok azután várhatók, de addig is ujjakat keresztbe! Köszönöm. 
Ebben a félévben számítástechnika-tanári szakon – az Informatikai menedzsment szakirányom miatt – van Minőségmenedzsment tantárgyam is. Bár minden más iskolából azt hallom, hogy unalmas, nekem kifejezetten tetszik – arról nem is beszélve, hogy rengeteg olyan dolgot is tanulunk, amit már az előző félévek során könyvtármenedzsmentből is vettünk (az egyszerűség kedvéért azok után teszek egy csillagot). Megosztom a tantárgy rövid tematikáját:
A különböző, menedzsmenttel foglalkozó tárgyaimon tanultak rengeteg helyen visszaköszönnek – iskolán kívül is. Azért annak nagyon örülnék, ha majd később, a munkám során is foglalkozhatnék ilyesmivel…
Ma kezdetét veszi a 8. félévi 2 hetes Iskolai könyvtári, felsőoktatási gyakorlatom. Amint a nevéből kiderül, főiskolai vagy egyetemi könyvtárba kell menni, ezért kézenfekvő volt, hogy maradok itthon, a Forrásközpontban. Persze mennék én máshova is (voltam is több helyen), de most nincs nagyon időm más városokba menni – meg hát mégiscsak ez az utolsó gyakorlatom, naná, hogy zárásként illik a kedvencet választani. 
Egyébként pedig a 7. féléves gyakorlatommal is van még teendőm, szóval halmozom az élvezeteket. Az iskolai élet legjobb része a sok gyakorlat.
Könyvtár szakon a master képzésre február 16-ig kell beadni a jelentkezési lapokat. Akadnak a csoportban olyanok, akiknek még nem sikerült dönteniük – menjenek, vagy maradjanak még 4 félévig. A napokban sikerült már fülbe bogarat ültetnem, vitáznom, értetlenkednem is. Kérem, hogy a következőt egyik csoporttársam se vegye magára, egyáltalán nem akarok személyeskedni, csak leírom amit gondolok.
Mindenképpen jelentkezem következő évben a master képzésre (idén még nem, mert számtechre lehetséges, hogy ráhúzok fél évet a matek miatt + kellene egy nyelvvizsga is), mert biztosan tudom, hogy könyvtáros szeretnék lenni. Ha nem rajonganék ezért a hivatásért, ha mások lennének az álmaim, ha tudnám, hogy van, ami sokkal jobban érdekel, akkor biztos, hogy nem vállalnék be még 2 évet csak azért, hogy erről is legyen egy papírom, esetleg azért, hogy legyen még pár évem gondolkodni azon, hogy valójában mihez kezdjek az életemmel. Sőt, pusztán az ingyenessége sem lenne elegendő ahhoz, hogy bevállaljam.
Akinek eddig nem jött be a könyvtár szak, de mégis lenyomott velünk 4 évet, annak nagy valószínűséggel a következő 2 évben sem fog megtetszeni. Aki nem érzi magáról, hogy könyvtárosnak való, az miért kínlódik vele? Milyen lesz az élete könyvtárosként? Hogyan fogja végezni azt a munkát, amit nem is szeret? (Jó, azt most nem részletezem, hogy nehéz munkát találni, mert az egy külön postot is bőven megérne.) Szerintem aki nem szereti a szakmát az nem lesz igazán jó könyvtáros.
Mondjátok, hogy 20 centivel a föld felett lebegek, de én még hiszek abban, hogy meg tudjuk valósítani az álmainkat. Az álmainkat, amiket bizonyos szinten a valósághoz alakítottunk. Tisztában vagyok azzal, hogy sok olyan álom van, amihez pénz, pénz és pénz kell, de kitartó munkával, kreativitással és tenni akarással nagyon sok mindent el lehet érni. Legalábbis eddigi rövidke életem során nekem ez a tapasztalatom.
Kioktatni, meggyőzni senkit sem akarok semmiről, ez is csak egy vélemény a sok közül. Azért annak örülök, ha van, aki elgondolkozik rajta – rosszat senkinek sem akarok.
Egy közösségi oldalon, egyik középiskolás ismerősöm írta, hogy nem örül, mert 2 hónapig könyvtárhasználat órája lesz. Mint kiderült, az iskolájukban ez minden évben így van. Ez az a helyzet amikor azt mondhatom: az egyik szemem sír, a másik nevet. Fontosnak tartom a könyvtárhasználat tanítását, de szerintem ez nincs rendjén, hogy egy másik, szintén fontos órát váltanak vele.1
Kiderült, hogy azért nem szeretik ezt az órát, mert tölteléktantárgynak tartják és számukra nagyon unalmas is. Szívesen beülnék egy ilyen órára, de a minimum, hogy kifaggatom a fiatalabb ismerőseimet, hogy náluk miként zajlik ez. Egyébként pedig azon gondolkozom, hogyan lehet a középiskolásoknak érdekessé tenni a könyvtárat.2 Kíváncsi vagyok, hogy ők mitől tartanák érdekesebbnek a könyvtárat és a tanórát is.