wildgica.hu

Döntöttem, nem fogok jelentkezni a könyvtáros mesterképzésre. Én még a régi, 4 éves, bolognaimentes oktatásban kezdtem, kiváló képzést kaptam, mindent megtanítottak nekem amire szükségem lehet. Biztos vagyok abban, hogy ha egy könyvtárban akarnak alkalmazni, akkor nem az alapján fognak engem választani, hogy ültem-e még 2 évet az iskolában vagy sem. Két olyan ember is mondta, hogy tanuljak valami mást, akiknek baromira adok a véleményére, mert látom, hogy sikeresek, és amibe belefognak azt példaértékűen csinálják.
Természetesen szeretnék még tanulni, de jó volna több lábon is állni. Nem csak a könyvtárosi és a számítástechnika tanári diploma¹, de valami egyéb is kellene. Azt hiszem, ha itt végeztem, körül fogok nézni a BGF-en is (természetesen már munka mellett, levelezősként) és választok valami menedzsmenttel foglalkozó szakot², vagy valahol máshol nyomdászatot (mert abba is szerelmes vagyok). Jah, és a legfontosabb: nem feltétlenül olyanra fogok jelentkezni, ami diplomát is ad, hiszen kinek van manapság szüksége a több diplomás emberekre…?

Végre vége a szakdolgozatok miatti pörgésnek. A könyvtárost teljesen befejeztem, a számtechesre kb. 3-ast simán kaphatnék, de mivel fél munkát nem vagyok hajlandó kiadni a kezemből, ezért a következő félévben adom le őket. Amúgy is 9 félévre terveztem a sulit, szóval 1 tárgyból idén kötelező elhasalnom, hogy diák maradhassak a 9. félévben is.
A héten diáknapok lesznek, amit tanult kollégám Kóczy is emlegetett a blogjában, a programok közül külön figyelmet szentelve a “sörsátor-kultúrprogramnak”. Rólam köztudott, hogy nagy pártolója vagyok a kultúrának, ezért szórakozásból nem lesz hiány…
Amúgy meg hetekig nem volt egyetlen kiütésem sem, most viszont tele vagyok… ami a legszörnyűbb, hogy az arcomon. Sosem gondoltam volna, hogy a hosszú hajam egyszer ilyen jó szolgálatot fog tenni… Sajnos a reggeli minőségmenedzsmentemet emiatt ki is kellett hagynom, így másfél órával a könyvtár nyitása előtt már bekérezkedtem, hogy rusnya szörnyetegként a polcok között, sötét sarkokban bujkálva elrejtőzhessek a világ elől. Pedig szeretem a világot, csak mostanában nem vagyok emberi szemnek való látvány. Hát, a könyvtár erre is jó – befogad mindenkit, legyen az illető bármilyen. Azért bejöhettek ám, nem fogok senkit sem megharapni, sem alienként kirobbanni a mellkasából. Ha szomorkodnék akkor viszont már megőrültem volna, tehát: lehet ki is ülök majd a suli udvarára valami árnyékos padra (gyűlölöm a lebarnult bőrt, sem magamon, sem zemberen nem tudom elviselni) és összeszedem az imádott könyvtár szakos bandámat, akik mindig velem vannak, ha valami baj ér. Nagyon szerencsés vagyok, azt hiszem.

Így hajnali fél négykor olyan gondolatok járnak a fejemben, hogyaszongyahogy a könyvtáros és a használó – többek között – a sokféle hasznos webszolgáltatás ismerete miatt tud “közös nyelvet” használni. Engem – mint a könyvtárossághoz közel állót – régóta zavar az, ha nem értik, amikor azt mondom, hogy open source, – neadjisten a már unásig ismételt – webkettő, vagy ha már itt tartunk akkor akár tagging, collaboration, API, collective intelligence és elválaszthatatlan társai…
Úgy érzem, hogy egyre többen meghallgatnak (és jellemzően próbálnak megérteni), ha ilyesmiről esik szó – nem csak könyvtárhasználói, de könyvtárosi oldalról is. Egyébként nem csak a könyvtárosok, de az olvasók¹ is kisebb gyorstalpalókra szorulnak néha. (Ne bántsd a könyvtárost, ha magad sem vagy tisztában mindennel.)
Jelenleg alapfokú “nyelvismeretet” próbálok adni mindkét csoportnak utcán, parkban, könyvtárban, kocsmában². A bejegyzésem pedig csak az álmosság miatt lett ilyen zagyva.

Bár nem szoktam ilyen jellegű magándolgokat leírni már nagyon régóta, de ezek olyan szimpatikus kérdések, hogy kedvem támadt megválaszolni mindet. Bali blogján láttam, aki szeretné az postolja be a saját válaszait (ha nem blogolsz ide is jöhet kommentben).

(tovább…)

14:10-kor a Keleti pályaudvarból induló InterCity-n az ünnepek miatt tripla akkora tömeg volt, mint rendesen szokott. Sokan már helyjegyet sem kaptak rá, nem volt túl kellemes annyira zsúfoltan utazni. Gondolván, hogy a menetrend szerinti 17:10-es érkezésig csak 3 órát kell kibírni, nyugodtan, hátradőlve filmet néztem a gépemen. Körülbelül 17:00-kor, Szombathely előtt, Csorna után megálltunk. Mint kiderült, egy autóval ütköztünk a porpáci vasútállomás közelében. Persze sokan leszálltak bámészkodni, meg mindenki odatapadt az ablakokhoz (bocsi, én nem vagyok olyan, elég szörnyű lehet ez a nézelődők nélkül is). Jött mentő, tűzoltó, rendőrség, mentőhelikopter… úgy tudom, hogy egy ember súlyosan, egy pedig könnyebben sérült meg. Az IC-t törölték, nem mentünk be vele a 10 perccel arrébb lévő Szombathelyre. Helyette mindenki a durván megpakolt holmijaival elindult a tűző napon Porpác község állomására, ahol a Déli pályaudvarról érkező gyorsvonat bevárt minket. Így érkeztünk kb. 18:15-re Szombathelyre.