Univerzum

Megkérdezték tőlem levélben, hogy mit szeretnék csinálni, illetve mitől érzem jól magam. Annyira kimerítőre sikeredett a válaszom, hogy gondoltam megosztom veletek is, hátha lesz, aki a sorok mögé lát – esetleg épp a saját arcát pillantja meg.

Jól érzem magam attól, ha:

  • látom, hogy a környezetemben élők boldogok
  • ha sok, kellemes ember vesz körül
  • ha saját akaratomból magányos lehetek
  • ha tehetek valami jót – például megetethetek egy kóbor állatot
  • ha állhatok egy mezőn és érezhetem, hogy a mindenségben milyen végtelenül apró vagyok
  • ha hangosan sírhatok, mint egy kisgyerek – legyen az öröm, vagy éppen bánat miatt
  • ha olyan, akit szeretek, a bőröm alá bújik, s édes teherként egész nap magammal cipelhetem1
  • ha valami újat tanulhatok
  • ha egy jót beszélgethetek
  • ha mások önmagukról mesélnek nekem
  • ha annyi dolgom van, hogy szinte lehetetlen időt szakítanom mindenre
  • ha hullámzik a hangulatom
  • ha a betege lehetek egy-egy mélyebb(?) gondolatomnak
  • ha bármit kimondhatok, ami eszembe jut, méghozzá úgy, hogy nem kell gondolkodom a megfogalmazáson

Szeretnék:

  • hosszú sétákat tenni, miközben elbeszélgetek egy olyan emberrel, aki nagyon közel áll a szívemhez… illetve benne van
  • hatalmas, kék bálnákat látni
  • kapni egy igazi, cserepes amarilliszt, mert – bár kölyökkorom óta a kedvenc virágom – még sosem kaptam2
  • családot, minimum három gyerekkel
  • anyát és apát – sok, nálam idősebb emberben is gyakran őket keresem
  • független lenni a pénztől – egyszerűen nem akarom, hogy létezzen, hiszen annyira nevetségesen felesleges
  • sírni, mikor ezeket a sorokat írom – furcsamód szeretek sírni, gyakori, hogy pozitív dolog miatt teszem
  • megtanulni hegedülni és zongorázni, vagy legalább zongorabillentyűvé válni3
  • egy hatalmas szőlőskertet, hogy elkészíthessem a magam borát, s megajándékozhassam vele a barátaimat4
  • a fülhallgató apró résein beszivárogni, miközben Beethovent hallgatok
  • tangózni egy ezüsthajú, csodálatos férfival
  • úgy élni, hogy ne ismerjem az időt, s a napokat
  • szeretettel, s a lehető legtökéletesebben elvégezni minden feladatomat
  • kabátzsebben megtalált, sokszor mosott, régi levél lenni – sok kellemes emléket rejtve

Ezekre a kérdésekre a lehetséges válaszok száma végtelen. Azt hiszem, ebben hasonlítunk mi, emberek az Univerzumra.

  1. …és fordítva
  2. igaz, mindeddig senki sem tudta, hogy annyira szeretem
  3. méghozzá a hangszer bal széléhez közel
  4. száraz, testes nedű volna
  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail

3 hozzászólás

    • 2009. október 22. csütörtök at 11:28
    egyeksz

    .. és ezek közül mi nem elérhető?

    Zongorázni nagyon jó, pláne, ha belülről jön, magadból jönnek a hangok. (8 évig tanultam..)

    Azért majd hagyj az ablakodban decemberben helyet a sok amarillisznek,mert most valószínű bepótolva megkapod – évekre visszamenőleg.. :)

    • 2009. október 23. péntek at 11:06
    mani

    Ugyan a bőröd alá nem férek be, de cipelhetsz amennyit szeretnél ;-)

    • 2009. november 4. szerda at 0:17
    habosvilla

    Most legalább rákerestem hogy néz ki egy amarillisz. :D

Vélemény, hozzászólás?

Copyright © 2004-2016 wildgica.hu Minden jog fenntartva.