Nincs mivel takarnom

Ha minden egyes alkalommal bejegyzésbe foglalnám, hogy épp mikor vannak kiütéseim, akkor a blogom 98%-a csak erről szólna. Az a baj, hogy néha úgy érzem, mindenképpen le kell írnom, mert az egy kicsit segít abban, hogy elviseljem – most sincs ez másképp.
Nem elég, hogy mindkét lábam végig, elég durván kiütéses, ehhez hozzá jön ma még a derekam is, és a nyakam egy része – persze iszonyatosan rossz egész nap takargatni mindezt, mert a meleg ruha még csak rátesz egy lapáttal, de mára a szemeim is úgy bedagadtak, mint akit agyonvertek az éjjel. Ezt nincs mivel takarnom.

Már nem tudom eldönteni, hogy kívülről, vagy belülről vagyok-e borzalmasabb… bár utóbbit szerencsére csak én látom. Most pedig indulok vizsgázni – remélve, hogy az emberek nem kapnak frászt tőlem, amikor meglátnak. Nincs az a szó, az a mondat, amivel ki tudnám fejezni, amit most érzek… Próbálok túlélni.

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail

4 hozzászólás

    • 2009. január 13. kedd at 9:29
    deviques

    Együttérzek veled, nagyon nagyon sajnálom :( Szorítok a vizsgán!

    • 2009. január 13. kedd at 10:36
    Gismo

    Hamarosan rendbe jössz én tudom!
    Amúgy se a külső a fontos hanem a vizsgák, sok sikert!

    • 2009. január 13. kedd at 11:06
    Slan

    Jobbulást!
    Nekem az allergiától dagadt fel egyszer a képem úgy mint egy boxolónak miután kiütötték, s a metrón az anyuka elfordította a gyereke fejét :) Szóval hajrá, hamarosan rendbe jössz!

    • 2009. január 13. kedd at 11:28
    Kóczy

    A külsőddel most ne foglalkozz (illetve azzal, hogy ki mit szól hozzá), mert nem tehetsz róla, hogy beteg vagy.
    A vizsgához egy kalappal!!!

    Amúgy egyik ismerősöm rokonának is hasonló problémája van, mint neked (neki is kiütései vannak). Neki (is) most akarják kivenni a manduláját…

Vélemény, hozzászólás?

Copyright © 2004-2016 wildgica.hu Minden jog fenntartva.