Lassan kifogyok a szóból, gondolkodni meg – úgy tűnik – felesleges. Ha most végignézek magamon, akkor csak elvétve találok olyan részt a testemen, amit ne borítanának (nem kicsit) fájdalmas kiütések. Utoljára akkor néztem ki ennyire durván, amikor szeptember elején kórházban voltam. Totálisan le vagyok épülve, hiába szedem a gyógyszert. A szerdai matek korrepetálás és filozófia vizsga után megint kérek egy időpontot a bőrgyógyászaton (néhány nap múlva úgyis elfogy a gyógyszerem, tehát muszáj visszamennem). Egy allergiavizsgálat mondjuk jól jönne, bár a gyógyszer miatt valószínűleg úgysem adna értékelhető eredményt – talán 1-2 hét múlva sikerül szereznem egy beutalót oda is… bár már attól a vizsgálattól sem várok semmit.
Sajnálom, hogy a legelső 2009-es bejegyzésem ilyen borúsra sikeredett… Most pedig megpróbálok aludni – ami eleve esélytelen, annyiraaa… de annyiraaa… ehh, hagyjuk… mostanra fogytam ki a szóból. Is.

  • facebook
  • twitter
  • Google+
  • e-mail

6 hozzászólás

    • 2009. január 6. kedd at 1:37
    Gismo

    Legyen igazam amikor az kívánom, hogy idén ez legyen az első és utolsó nagyobb bajod! Jobbulást Gica, a barátokra mindig támaszkodhatsz!BUÉK és Minden jót, főnix madár módjára fogsz feltámadni én tudom!

    • 2009. január 6. kedd at 10:30
    deviques

    Jó lenne ha nyugtatgathatnálak, mint régen, hogy nincs semmi komolyabb gond, biztos nemsokára elmúlik.
    Valószínűleg itt mostmár tényleg valami mélyen gyökerező probléma van, amit amíg nem találnak meg nem tudom, hogy mennyire és milyen hosszú időre fognak meggyógyítani.
    Az az igazság, hogy a tüneti kezelés működik egy ideig, de minden betegségnek a forrását kell megtalálni, és azt megszűntetni. A tüneti kezelés csak akkor vezet gyógyuláshoz, ha időközben a forrás eltűnik, megszűnik.
    Itt a forrás, úgy tűnik, benned van, valami amivel nem tud megbékélni a szervezeted. Ezt kéne tényleg mostmár megtalálni.
    Ha az összes empátiámat összeszedem akkor is nagyon nehezen tudom csak elképzelni, hogy mennyire fájdalmas, kényelmetlen, és nem utolsó sorban kiborító lehet ez már neked.
    Nem akarok tanácsokat osztogatni, meg ilyesmi, csak annyit mondok, hogy én a te helyedben próbálkoznék más orvosoknál is, talán Budapesten, esetleg külföldön vagy valami.
    Erős nő vagy (én úgy látom), rengeteg ember áll melletted, őszintén remélem, hogy túl tudsz ezen jutni, de nem lesz egyszerű és gyors sem.
    Mit is mondjak így a végére…klisé, de akkor is Szorítok neked!

    • 2009. január 6. kedd at 10:57
    Kóczy

    Én továbbra is azt nem értem, hogy miért nem csináltak allergiavizsgálatot. Én szerintem (bár nem vagyok orvos, így nem értek hozzá) azzal kellett volna kezdeni.
    Én továbbra is csak azt tudom mondani, hogy kitartás, és (ahogy Gismo is írta), a barátokra mindig számíthatsz, szóval nem vagy egyedül.

    • 2009. január 6. kedd at 12:02
    Bali

    Amit anno mondtam a becsiben borozas utan (vagy kozben, nem tudom mar mikor) az valtozatlanul tovabbra is ervenyes!

    • 2009. január 6. kedd at 13:39
    bcs

    Francba. Nem csodálom, ha mostanra belefásultál ebbe a helyzetbe, de kitartás. Próbálj meg örülni annak, hogy ennyi haver vesz körül téged, és lám, még Orosházáról is szorítanak érted. :)

    • 2009. január 8. csütörtök at 20:09
    pattomi

    :( —-> :)

Vélemény, hozzászólás?

Copyright © 2004-2016 wildgica.hu Minden jog fenntartva.