wildgica.hu

Azon gondolkoztam, hogy ha(…) elvégzem a fősulit, és sikerül egyetemi végzettséget is szereznem könyvtárszakon, akkor szeretnék majd még munka mellett tanulni. Tudom is, hogy mit: nyomdászatot. Szóval valami mérnöki, vagy nyomdaizé szakon is kellene bütykölni egy cseppet. Olyan szép dolog az! És illene a könyvtárosdihoz.
Korábban – ha jól emlékszem elsőévesen – tanultunk talán a könyvtártörténet tantárgy keretében egy kis nyomdászatot. Már akkor is nagyon szerettem, sajnálom, hogy nincs olyan órám, ami kifejezetten ilyesmivel foglalkozik. Bár, ha jól hallottam más szakirányon van olyan tárgy ami ezzel is(?) foglalkozik. Asszem’ körülnézek, hová férne be az órarendembe ez… vagy csak simán bejárok, ha lesz időm, felesleges felvenni a tárgyat. Igen, így lesz a legjobb. Nah, hétfőn utána is nézek a dolognak.

Azt hittem, hogy nehezen fogok visszarázódni az iskolai életbe a kórházasdi után. A pedagógiás és nem szakirányos számteches tárgyaimmal kapcsolatban ez az érzésem beigazolódni látszik. Viszont! Ott van a könyvtár szak. Információbróker szakirányom miatt tanulok például projektmenedzsmentet, amit számtechen is – ugyanezen a néven – tanulok informatikai menedzsment szakirányon (ott van még folyamatmenedzsment és vállalkozások szervezése is – szuperszonikusak). Tulajdonképpen ezek egymást egészítik ki, nagy részük pedig ugyanaz, csak épp más megközelítésekből. Egyet tudok mondani rá: imádom. Ahogy imádom a webszolgáltatásokat, az elektronikus, digitális, virtuális könyvtár tárgyat is, meg imádom az összeset.
Csodálom a már “élesben” munkálkodó könyvtárosokat, csodálattal tekintek a munkájukra. Jó, biztos sokan most arra gondolnak, hogy nyálas vagyok, meg hülye meg majd rájövök, hogy ez nem is olyan jó, és hogy megunom, és csalódok stb. Milliószor hallottam már. Az a helyzet, hogy az ilyen engem állatira nem érdekel. Boldog vagyok attól, hogy könyvtárossá nevelnek.
Sajnálom, hogy régi szokásomhoz kicsit visszatérve írtam egy ilyen semmitmondó bejegyzést most, de ezt kénytelen voltam idepötyögni. Egyszerűen muszáj belekiabálnom a világba, hogy annyira az én világom ez a könyvtárasdi, hogy egyetlen hivatás sem lehetne számomra szebb és jobb!

Hétfőn kórházba kerültem. Az alábbiakban részletesen olvasható, hogy mi hogyan zajlott ott. Vannak olyan dolgok, amelyekre nem térek ki és talán kérdésként felmerül a post elolvasás után, és vannak, amelyekről – úgy tűnhet, hogy – túlzott részletességgel is beszámolok. Kommentben lehet kérdezősködni nyugodtan – valószínűleg válaszolok is. Előre bocsátom, hogy nem egy izgalmas bejegyzés ez, csak egy jegyzetecske magamnak, hogy ne felejtsek. A bejegyzést kiemelten ajánlom deviques-nek, mert munkájából adódóan számára valóban érdekes lehet.

Néhány dolog, amit a továbbolvasás előtt tessék figyelembe venni:

• Bár a tünetei nagyon hasonlóak, ez az én esetemben nem allergia okozta kiütés.
• A kiütés elnevezése urticaria, köznyelven csalánkiütés – nem csalán okozta és nem is fertőző.
• Góckutatáson voltam, ami azt jeleni, hogy van a szervezetben egy – mint ahogy az időközben kiderült, nálam több – gyulladt rész (góc), amely a kiütéseket okozza. A cél, hogy ezt sikerüljön megtalálni, és minél előbb megszüntetni a gyulladást, így az urticaria is el tud múlni.

A hisztamin fokozza a hajszálerek falának áteresztő-képességét: a vérsavó átszivárog a bőr felső rétegébe, és a sejtek közé jutva csaláncsípéshez hasonló duzzanatot idéz elő. A duzzanat gyakran erősen viszket.
A csalánkiütés nedve tartalmazza a hisztamin nevű szöveti hormont, valamint hangyasavat és ecetsavat, melyek érintéskor kitágítják az ereket. Röviddel a kipirosodást követően megduzzadnak és világos rózsaszíntől fehér színig terjedő bőrelváltozásokat okoznak. Ha az érintés erőteljesebb, úgy a duzzanatok nagyméretű kiemelkedéssé olvadnak össze.
Mindez akkor válik fájdalmassá, amikor a folyamatban a mélyebben fekvő bőrrétegek is részt vesznek. Ekkor nagyobb duzzanatok alakulnak ki, amiket angioödémáknak nevezünk. Míg a felületi csalánkiütés két-négy óra után magától elmúlik, addig az angioödéma több napig is megmaradhat.
Súlyos esetben légzési nehézség ill. fulladás is kialakulhat, melyet a nyelv-, az orr-, a száj- és a torok lágy részeinek duzzanata okoz.
A csalánkiütésnek számtalan kiváltó oka lehet. Hátterében allergiás és nem allergiás folyamatok is állhatnak. [Forrás: Allergiainfo]

(tovább…)

Csütörtökön olyan 11:30 tájékán szóltak nekem, hogy jó volna, ha el tudnék menni 14:00-re a Forrásközpontba, mert akkor kezdődik a könyvtárostanárok tanév-előkészítője, ahol szó lesz a könyvtári blogokról is. Az egyik könyvtárostanár ismerősöm tartott róla előadást, persze én – mint a blog készítője – sem úszhattam meg, hogy szóljak néhány szót a résztvevőkhöz. Mondjuk nem szeretem az ilyen váratlan dolgokat, de nem volt gond, hiszen minden szempontból hazai volt a pálya. Úgy tűnik, hamarosan néhány újabb könyvtári bloggal leszünk gazdagabbak…

Csütörtökön az orosz cirill betűk transzliterálásával gyűlt meg a bajom. Na nem azért, mert nem tudnám hogyan kell, csak épp az aktuális szabvány nem volt kéznél¹. No, de a szabvány kérdés lassan megoldódni látszik, mert könyvtárközin megkértem a cuccot, aztán, ha megérkezik hamar be is kell izzítanom, mert sürget az idő – a Szláv Történeti és Filológiai Társaság 10 éves évkönyvébe kellenek majd az eddig megjelent kiadványaikról a bibliográfiai leírások. Aminek viszont örülök, hogy a következő kötetükbe szeretnének tőlem is egy cikket (a tanulmány azért olyan nagyképűen hangzana, nem? ), amit viszont szeptember végéig meg kell írnom 2-5 oldalasnak kell lennie, témája természetesen a bibliográfiai leírással való kavarc, ilyen-olyan szabályok ésatöbbi. Megtisztelő feladat, de azért félek is, elég nagy fa ez az én svájci bicskámnak, azonban ideje elkezdenem publikálgatni, mert én sem leszek már fiatalabb, nyomot kell hagynom.