Tegnap találkoztam az általános iskolai ofőmmel, akit nevezzünk ezután csak Balunak. 
16:30-tól 21:30-ig beszélgettünk, csodálatos volt. Aztán olyan dolgok is előtérbe kerültek, amiről inkább nem beszélnék, de rettenetesen szenvedni fogunk miatta mind a ketten. (Félreértés ne essék: nem csaltam meg a vőlegényemet!)
Ma már vagy 10-szer próbált felhívni és nagy nehezen (kb. 1 órája) el is ért. Továbbra is levelezünk és mivel most Ő jött az írásban, ezért megkérdezte, hogy a ma bedobott levelét olvastam-e már. Mondtam Neki, hogy nem, mert még meló van 1000-rel, majd csak a 18:00-kor induló busszal tudok haza menni. Tisztára kíváncsi már, hogy mit reagálok a levelére, ezért nem bír addig várni (na ez az, amit nagyon szeretek…), hogy visszaírjak, hanem már holnap 10-kor fel fog hívni. Persze dolgozom akkor, ezért a főnök nyilván “örülni” fog annak, hogy nem a feladatomra koncentrálok… Na, de remélem, hogy nem lesz belőle gond. 
Péntekre hivatalos vagyok egy olyan irodalmi estre, ahova nem lehet csak úgy bejutni, magyarán csak a megye “krémje” lesz ott. Büszke vagyok rá, hogy engem is érdemesnek találnak arra, hogy velük töltsem az időt. Művészek közt egyébkén mindig nagyon jó lenni. Egy közeli kastélyban lesz a “dolog”, én még nem jártam ott, de azt mondják, hogy nagyon szép és hogy ott rendesen zajlik az élet. Egyébként most több helyre is hívnak, szóval nagy valószínűséggel ezt a pénteket kihagyom, nem megyek el. Vár még rám sok minden, egyébként pedig rettentő fáradt leszek, mert holnap sem lesz könnyű napom.
Nem tudom, hogy mostanában mi van Trigurinnal, de szinte nem is beszélünk már. Valamennyit azért mindig, de úgy érzem, hogy nem elegendőt. Remélem, hogy ez a dolog hamarosan rendeződik Vele.
Honey ma tündéri volt, végre sikerült pár mondatot váltanom Vele és visszaadta a kölcsön adott könyveimet is.
Ma ECDL vizsgám volt táblázatkezelésből. 20-22 perc alatt végeztem a megengedett 45 helyett. Szerintem 100%-os lett.
Na, rohannom kell, mert mindjárt itt lesz a buszom!
